Felújítás

Zalaegerszeg – Felújítják a Zala Megyei Kórház közel 50 méter magas kéményét. Az 1967- ben épült létesítményt már 4 éve nem használják.

Időközben balesetveszélyes lett, ami miatt bontásra ítélték. Jó hír azonban, hogy a Magyar Telekomnak köszönhetően az ipari műtárgy hamarosan bázisállomásként hasznosul, melynek költségeit a cég magára vállalta.

Az Európai Parlament és a Tanács 2013/35/EU irányelve (2013. június 26.)

A munkavállalók fizikai tényezők (elektromágneses terek) által okozott kockázatoknak való expozíciójára vonatkozó egészségügyi és biztonsági minimumkövetelményekről (20. egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikke (1) bekezdésének értelmében) és a 2004/40/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Közlemény

A Magyar Telekom Nyrt. tájékoztatja tisztelt előfizetőit, hogy 2013 júliusában a mobil szélessávú szolgáltatás lefedettségét és sebességét növelő hálózat modernizációt végez
• Budapest egész területén,
• Békéscsabán,
• Egeren,
• Győrön,
• Kaposváron,
• Miskolcon,
• Nyíregyházán,
• Pécsen,
• Székesfehérváron,
• Szekszárdon,
• Szegeden,
• Szolnokon,
• Tiszaújvároson,
• Veszprémen,
• Zalaegerszegen valamint
• Bács-Kiskun,
• Baranya,
• Békés,
• Csongrád,
• Fejér,
• Győr-Moson-Sopron,
• Hajdú-Bihar,
• Jász-Nagykun-Szolnok,
• Komárom-Esztergom,
• Pest és
• Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben.

Ennek következtében a mobilhálózaton érintett állomásonként várhatóan egy órás részleges, vagy akár teljes szolgáltatás kiesés is előfordulhat.

Az esetleges kényelmetlenségekért ezúton is Ügyfeleink elnézését és egyben szíves megértését kérjük.
Magyar Telekom Nyrt.

Mobiltelefonok és bankkártyák váltják a buszjegyeket Londonban

A londoniak a buszokon már ma is használhatják erre alkalmas hitelkártyáikat a viteldíj kiegyenlítésére. A Transport for London a metrón és az elővárosi vasútvonalakon utazók számára is elérhetővé teszi a szolgáltatást, amely a tervek szerint az NFC-képes mobilokkal is kompatibilis lesz majd.
Londonban már jó ideje tesztelik a „jegy nélküli utazást” lehetővé tévő fizetési megoldásokat: a buszozó városjárók contactless bank- illetve hitelkártyáik segítségével is leszurkolhatják a viteldíjat.
A szolgáltatás komoly sikert aratott az utazók körében, ezért a helyi közlekedési társaság, a Transport for London (TfL) a metróra és az elővárosi vasútvonalakra is szeretné kiterjeszteni a rendszert. Igaz, ez már keményebb dió: az egységes megoldás bevezetését jelentősen megnehezíti, hogy a legendás Underground állomásai különféle tarifákkal látogatható zónákra oszlanak; a vasúti közlekedést pedig több, különféle díjszabásokat alkalmazó társaság bonyolítja.
A TfL illetékesei a fenti nehézségek ellenére mégis úgy döntöttek, hogy bevezetik a rendszert: az Underground vonalain várhatóan már ez év végén lehetővé teszik a contactless EMV (Europay, MasterCard és Visa) bankkártyákkal, a Barclaycard által kibocsátott PayTag matricákkal és az NFC (Near Field Communication) rendszerek használatára alkalmas mobiltelefonokkal való fizetést.

Forrás: techcorner.hu

Mennyi az Ön mobilkommunikációs költsége?

A kb.: 500 fős internetes kérdőív segítségével végzett kutatási eredményekből kiderül, hogy a háztartások jövedelmük mintegy 5 %-át költik mobilkommunikációra ¬ideértve a mobilinternetezést is -, ami háztartásonként összesen átlagosan havi 11 365 Ft-ot jelent. A kutatás feltárta, hogy a magyarok rendkívüli módon odafigyelnek a költségekre – különösen a nők, a budapestiek, az alacsonyabb iskolai végzettségűek és az idősebbek.
A megkérdezettek több mint 85 százaléka mondta, hogy valamilyen módon figyelemmel követi a költéseit, 45 százalékuk pedig korlátozza is azokat. Érdekesség, hogy a megkérdezettek 12 százalékát adó, havi 10 ezer forint felett költők ennél nagyobb arányban (50 százalék) korlátozzák költéseiket.
A kutatás szerint a mobilszolgáltatók és szolgáltatások minőségi megítélésében a megkérdezettek azt tartják a legfontosabbnak (92%-uk), hogy a szolgáltató kínáljon kedvezményes ajánlatokat hűséges ügyfelei részére. 89%-uk ítélte fontosnak, hogy a mobiltelefonos költségei tervezhetőek (fix összegűek) legyenek, és mindössze 1%-al kevesebbjüknek, vagyis 88%-nak volt fontos, hogy ne legyenek a hálózat hibájából sikertelen hívásaik, illetve a hívásaik soha ne szakadjanak meg.

Forrás: bevezetem.hu

Már nem tudunk mobil nélkül élni

Miközben a felhasználók Európában egyre nagyobb fontosságot tulajdonítanak mobil eszközeiknek, biztonsági tudatosságuk aggasztóan alacsony szintű – állapítja meg a Symantec kiberbiztonsági szoftverfejlesztő vállalat tanulmánya.
A jelentés szerint az európaiak jellemzően már mobil eszközeiken használják az internetet és nemcsak kedvtelésből, hanem a munkájukhoz is. A tanulmány megállapítása szerint az európai felhasználók 34 százaléka nem tudna már mobil eszköze nélkül élni”, és közel negyedük állítja, hogy ha két dolgot lehetne kimenteniük az égő házból, akkor az egyik biztosan a mobiljuk lenne.

Az elemzés szerint sokan nincsenek tudatában, hogy milyen sok személyes információjuk kerülne veszélybe, ha ezek az eszközök elromlanának, elveszítenék őket vagy ellopnák tőlük. Mivel érzékeny információkról van szó, a vásárlóknak meg kellene tenniük néhány alapvető és egyszerű lépést annak érdekében, hogy megelőzzék azok illetéktelen kezekbe való kerülését.

A felmérés szerint az európai felhasználók nagy többsége, 69 százaléka tárol és forgalmaz érzékeny információt mobil eszközein, és több mint egyharmaduk nem alkalmaz jelszavas védelmet. A készülék elvesztése vagy ellopása esetén így rengeteg személyes információ válhat szabad prédává, például az elektronikus levelezési fiókok tartalma, amelyek munkahelyi információkhoz, illetve más online jelszavakhoz és bankszámlákhoz nyithatják meg szabad utat.

A tanulmány szerint Európában tízből hárman veszítették már el készüléküket, vagy lopták el tőlük. A pótlás a telefonok esetében átlagosan 122 euróba, azaz mintegy 37 ezer forintba, míg a táblagépek esetében ennek majdnem a duplájába, 233 euróba, azaz 71 ezer forintba kerül.

Ha illetéktelen kezekbe kerül a készülék, a felhasználókat leginkább a telefonszámla nagysága (43 százalék), a címlistával való visszaélés (26 százalék), illetve az online vásárlás (26 százalék) aggasztja leginkább.

A tanulmány szerint ugyanakkor az európai felhasználók alacsony biztonsági tudatosságára utal, hogy ötből ketten letöltenek alkalmazást nem biztonságos helyekről, illetve egyharmaduk szokott vásárolni nem biztonságos fizetési rendszereken, ami miatt akár hitelkártya adataik is illetéktelen kezekbe kerülhetnek. Ennek tulajdonítható, hogy már minden tízedik európai felhasználó vált már kibertámadás célpontjává.

Az európai mobilfelhasználók hiányos biztonsági tudatossága az ingyenes és nem biztosított wifi hálózatok használatában is megmutatkozik, annak ellenére is, hogy 50 százalékuk aggódik ennek kockázatai miatt. Ötből ketten személyes levelezésüket is ellenőrzik, sőt, ötből egy felhasználó még banki ügyeket is intéz nyilvános wifi hálózaton, tálcán kínálva fel ezáltal személyes adatait a bűnözőknek.

Forrás: pecsiujsag.hu

40 éves a mobiltelefónia

A világ első mobiltelefonos hívását, 1973. április 3-án intézte a Motorola Kommunikációs Divíziójának igazgatója, Martin Cooper Amerikában, egy Motorola DynaTAC típusú telefonnal. Ezzel a tettel, valóságos forradalmat indított és ezzel együtt történelmet is írt. A téglatelefonnak is becézett készülék, több mint egy kilót nyomott és az ára is igen borsos volt a maga körülbelüli 2 millió forintos értékével, így csak a leggazdagabbak és az igazán erős pozícióban lévők engedhették meg maguknak.
A mobilok tömeggyártása körülbelül 10 évvel később,1983-ban vette kezdetét, ám az árak továbbra is magasak voltak és a gigantikus méret is megmaradt, mivel ezeket az eszközöket nem a hétköznapi emberek számára és zsebkütyünek tervezték, hanem elsősorban az autókba és irodai használatra alkalmazták.
Az évek során azonban a súly és nagyság is folyamatosan csökkent, hála a technológia rohamos fejlődésének, ráadásul egyre több ember engedhette meg magának az évről évre elérhetőbb árú rádiótelefonokat, amelyekkel ma már okosabban kommunikálhatunk, fényképezhetünk, és intézhetjük napi teendőinket, mint valaha.
Magyarországon jóval később terjedt el a használata. A Nemzeti Hírközlési Hatóság felmérései alapján 1999-ben mindössze 1 millió körüli volt az előfizetők száma, 2001-ben már 3 millió, 2004-ben 8 millió, 2008 év végére pedig már meghaladta a 12 millió-t. Jelenlegi tanulmányok alapján ugyanakkor hazánkban már jóval több előfizetést tartanak számon, mint amennyi az ország egész lakossága.
Meglepő viszont az a tény is, hogy a mai gyerekek már egészen kiskorukban meg tanulják használni a különböző számítástechnikai eszközöket és gyakran profibban kezelik azokat, mint szüleik és idősebb rokokaik. Ezen tények alapján valószínűleg sokakban felmerül a kérdés: káros-e az emberre? A válasz tulajdonképpen nem tisztázott, hiszen eddig még semmi komoly betegség forrásaként nem nevezte meg a mobil által kibocsájtott rádiófrekvenciás elektromágneses mezőt a National Institutes of Health kutatócsoportja, egyelőre annyit derítettek ki, hogy bekapcsolva és az agyhoz közel téve felgyorsítja az anyagcserét, ellentétben a WHO kutatásai szerint rákkeltő hatása van. A technológia fejlődése azonban még korántsem véges, hiszen a szakemberek fejéből rengeteg ötlet pattant ki már most a jövőbeli telefonokkal kapcsolatban és folyamatosan újabb és újabb terv, elképzelés lát napvilágot.
A legnagyobb gyártó jelenleg a Samsung, de nyomában van még az Apple, az HTC, a Fujitsu, az LG és a Motorola is.

Forrás: stylemagazin.hu

Repülő mobiltornyot fejleszt a Boeing

Az amerikai repülőgépgyártó hidrogénhajtású drónja akár négy napig is képes a levegőben maradni, ezért hamarosan mobiltelefonos átjátszóállomást is be akarnak építeni bele a Boeing fejlesztői.
A Phantom Eye nevű modell a világ egyik legnagyobb robotrepülőgépe, szárnyainak fesztávolsága 46 méter. A csaknem négy és fél tonnás légi jármű kétszáz kilogrammnyi terhet képes cipelni. A Boeing drónját százötven lóerős motor hajtja, amelyet folyékony hidrogénnel hajtanak meg. Ezzel a meghajtással a jármű az amerikai légierő robotrepülőinél is hosszabb ideig, a vállalat honlapján lévő információk szerint akár négy napon át is a levegőben tud maradni, és akár magasabban, tizennyolcezer méteren is tud közlekedni.
A Wired amerikai technológiai magazin szerint a Phantom Eye hamarosan repülő mobiltelefonos átjátszóállomásként is funkcionálhat. A három évvel ezelőtt bemutatott gép a Boeing reményei szerint hamarosan a harcterek felett lebegve biztosíthatja a katonák számára a fejlett mobilkommunikációt.
A magazin szerint azonban nem a legjobbkor rukkol elő új fejlesztéseivel, mivel az amerikai hadsereg 2013-as költségvetését jelentősen megkurtította a kormány. A jármű kiemelkedő tulajdonságaitól azonban a Boeing azt reméli, hogy ennek ellenére felkelti majd a légierő érdeklődését.

Forrás: origo.hu

Már erre is jó egy mobil

„Telefonálnak” a fák, ha kivágják őket Brazília esőerdejéből, bár nem mindegyik. Kísérletként látnak el fákat a hatóság emberei mobiltelefonokkal, amelyek szenzoraik révén automatikusan felhívnak egy számot, ha védencüket kidöntik.

A készülékek ráadásul nemcsak fájuk halálát tudatják, hanem hollététét is a mobilhálózat 30 kilométeres térerőkörében. Ennek köszönhetően a brazil környezetvédelmi hatóság, ha kellően gyorsan cselekszik, megakadályozhatja a fa törvénytelen eladását, és akár fel is göngyölíthet egy-egy illegális fakitermelést végző csoportot. Az Amazonas esőerőinek védelmében elhelyezett fatelefonok gyorsabb helyzet-meghatározást tesznek lehetővé, mint a műholdas nyomkövetés.

A készülék holland, a digitális biztonsági technológiákkal foglalkozó Gemlato cég újdonsága. A benne lévő akkumulátor egy évre elegendő energiát tárol, és az egész készülék olyan, hogy ellen tud állni az esőerdők csapadékának, állandó párájának, a trópusi éghajlatnak – adta hírül a The Independent című brit lap.

Forrás: MTI

Phenjan engedélyezte a mobiltelefonok használatát

Feloldva az évek óta tartó tilalmat, az észak-koreai hatóságok engedélyezték a külföldieknek a mobiltelefonok használatát az ország területén.
Mindeddig a világ talán legelzártabb országába való belépéskor a külföldieknek le kellett adniuk mobiltelefonjaikat a vámhatóságoknál, és távozáskor visszakapták készülékeiket. A Koryolink észak-koreai-egyiptomi távközlési vegyesvállalat alkalmazottja arról tájékoztatta hétfőn a Hszinhua hírügynökséget, hogy Phenjan engedélyezte a mobiltelefonok használatát, s ehhez az kell, hogy a beutazók a határon feltüntessék készülékük nemzetközi azonosítóját, az úgynevezett IMEI-kódot.

A látogatók ezentúl sem beszélhetnek telefonon az észak-koreaiakkal, de külföldi hívásokat bonyolíthatnak le, ha ötven euróért megvásárolják a Koryolink SIM-kártyáját. Hamarosan az internetet is hozzáférhetővé teszik számukra.

A 24 milliós Észak-Koreában létezik szélessávú internethálózat, a számítógépek többsége azonban leginkább csak intranetes kapcsolattal rendelkezik, s rendkívül korlátozott az információhoz jutás lehetősége. A sztálinista országban azonban a mobiltelefonok száma, a 3G szolgáltatást is nyújtó egyiptomi Orascom vállalat jóvoltából, már csaknem 1,8 millióra rúg. Az észak-koreaiak külföldi hívásokat nem bonyolíthatnak le, és készülékeikkel nem csatlakozhatnak az internethez sem.

Forrás: MTI

KAPCSOLAT
Megaline Kft. 2012 ©